Luca Poncellini és Csejdy Júlia közös munkája a legújabb Hudec könyv,
melynek bemutatója 2010. Szeptember 28-án délután 5 órakor lesz a
Magyar Építőművész Szövetség épületében. A könyv angol nyelvű kiadását
is elhozza a Holnap kiadó. Helyszín: Bp. 1088, Ötpacsirta u. 2.  

Könyv adatok:
Poncellini, Luca - Csejdy, Júlia:
Hudec László
Holnap Kiadó, 2010
Az építészet mesterei c. sorozat
168 oldal
ISBN: 9789633469248

Idézet a könyv fülszövegéből, írta: Gerle János a könyv szerkesztője:
"A Távol-Kelet világvárosát, Sanghajt gazdagító Hudec László (Besztercebánya, 1893–Berkeley, California, 1958) a huszadik századi építészet történetének legjelentôsebb magyar alkotói közé tartozik. Kína és Japán építészeti alapjai
megteremtésének, arculata modernizálódásának, a hagyomány és az európai hatások ötvözésének két kelet-európai hőse a nagy nemzetközi elismertségnek örvendô cseh Antonín Raymond és Hudec László.
Luca Poncellini torinói építészhallgatóként végzett sokéves kutatást követôen készült el Hudec-monográfiájával. A magyarországi sajtó és szakmai közvélemény érzékenyen reagált a magyarnévre dicsôséget hozó, újonnan felfedezett
hazánkfia teljesítményére. Hudec Besztercebányán született, származására nézve anyai ágon magyar, apai ágon szlovák
felmenôkkel; ô maga a Felvidéket tekintette igazi pátriájának, s bár a történelem szülőhazáját több részre szakította, mindvégig megôrizte kettős kötődését. Mégis természetesnek tekintette, hogy automatikusan megkapott csehszlovák állampolgárságát magyarra cserélje, sôt, hogy éveken át magyar konzulként szolgálja Sanghajban honfitársai érdekeit (a legsúlyosabb, háborús években bizonyítva bátorságát és megalkuvás nélküli helytállását). Poncellini munkáját Csejdy Júlia egészítette ki családi dokumentumokkal, levélrészletekkel, pontosította a családi emlékezet megőrizte adalékokkal.
A kötet legizgalmasabb kérdése: hogyan vált képessé Hudec arra, hogy az európaitól alapvetően eltérő idegen környezetben, teljesen magára hagyatva – amelyben az ösztönző erő az Istenbe vetett megingathatatlan hit és a helytállás, az elhivatottság belső kényszere lehetett – a nemzetközi elismertség legmagasabb fokára
emelkedjen. Angol, amerikai, francia és német lapok rendszeresen közöltek beszámolókat nagyszerû teljesítményeiről, az Amerikán kívüli világ elsô felhôkarcolójáról, a sanghaji Park Hotelről, a
legkorszerűbb ázsiai filmszínházról, a Grand Theatre-ről, a Kínában meghonosított expreszszionista téglaépítészet alkotásairól. Hudec pályája a historizáló neostílusoktól a kínai hagyományokkal ötvözött funkcionalizmusig ível, az utóbbira például szolgáló dr. Woo házát lelkesen ismertette a tér és forma című folyóirat 1939-ben. A kötet egy megismerésre és bámulatra méltó életművet tár a magyar olvasók elé."